A korszerűség azt a szemléletmódot hangsúlyozza,

amely

• a XX. századot vitáival, borzalmaival és áldásaival együtt lezártnak tekinti és a jövőre figyel
•  múlt árnyaival való riogatás, futurisztikus képzelgések helyett józanul cselekszik a jelenben
• gondolkodásába a hagyományos politikai területek mellett új megközelítéseket is integrál
  (informatika, energetika, öko-szemlélet…)

Ez a konzervativizmus tehát az értékes hagyományok védelme, nem a maradiság politikája. A múlt megőrzése nem avítt igazságtalan struktúrák fenntartását, hanem maradandó, a „történelem viharaiban kipróbált” intézmények védelmét jelenti. Aki konzervatív, nem haladásellenes, (a kommunizmus éveiben reakciós), hanem a szerves fejlődés, a reformokon keresztül megvalósuló nyugodt, biztonságot nyújtó építkezés híve.

A korszerű konzervativizmus tehát érték és nem struktúra-konzervativizmus. Olyan felfogás, megközelítés, amelyet mindenki oszthat -  társadalmi helyzetétől, anyanyelvétől, családi állapotától, életkorától függetlenül - ,aki az alább megfogalmazott (az alma képével szemléltetett) értékeket meghatározónak tekinti életében.

A korszerű konzervatív politika a kertész munkájához hasonlítható, aki almafáit hosszú időn át, egész évben az ősi tudás és a korszerű szakismeretek birtokában ápolja, közben tekintettel van az egyes fákra, de a gyümölcsös egészének sokszínűségére is.

• Populista, aki csak a termés beérésekor jelenik meg minden évben, és kizárólag a gyümölccsel foglalkozik;
• radikális-liberális, aki a legújabb trendnek megfelelően mindig kivágná és újraültetné az egész gyümölcsöst, de legalábbis „tudomá-nyos módszer” szerint újraoltana minden fát;
• szocialista, poszt-kommunista, aki a központból kapott (tsz) utasítás alapján kezelné a fákat, a helyi adottságokat és hagyományokat figyelmen kívül hagyva.
• A letűnt időszak diktatórikus hajlamú „gazdái” közül a fasiszták egyes fajtákat tartottak kizárólag értékesnek, a kommunisták pedig a gyümölcsös bizonyos sorait, osztályait.

A korszerűen konzervatív közéleti tevékenység alapja a pragmatizmus és az elvek egyensúlya.
 
Dávid Ibolya megfogalmazásában:

„Elvek nélkül nem lehet politizálni, miközben pragmatizmusra szükség van. De elvi alapok nélkül a pragmatizmus machiavellizmussá, a hatalom görcsös akarásává válik: a hatalom megszerzése érdekében mindent szabad”.

(Konzervatív Kiáltvány, 2004 június)

A korszerű és konzervatív politika a jobboldal megújítását tűzte ki céljául. Teszi azt annak érdekében, hogy ezáltal ne csak bizonyos csoportok, hanem Magyarország minden állampolgárának, a magyar nemzet minden tagjának elősegíthesse gyarapodását, boldogulását.

A Magyar Demokrata Fórum egy korszerűen konzervatív középpárt

A 2004. évi Európa parlamenti választás előtt a Magyar Demokrata Fórum átértelmezte politikáját. A Fórum újraértékelte a konzervativizmus hazai lehetőségeit, és felismerte azt az igényt, mely szükségessé tette egy európai, korszerű konzervatív párt megjelenését.

Ezt a tevékenységet és irányt a választói akarat legitimálta. 2004 júniusában világossá vált, hogy létezik a konzervatív gondolkodás, jobboldali politika, amely különbözik a szocialista vagy liberális világképtől. Mind többen ismerték fel, hogy a marketingüzenetek nem helyettesíthetik a kiforrott világnézetet.

A választópolgároktól kapott visszajelzések megerősítik, hogy a mamutpártok keltette hangzavarban is szükség van a nyugodt, békés hangra a közéletben, és szükséges a konstruktívan kritikus ellenzéki magatartás a parlamentben.

A korszerű konzervatív értékek átültetése a politika nyelvére 2006-ban  a „normális Magyarországért” program.

A korszerű konzervativizmus meghirdetése –fent meghatározott jellegéből adódóan- nem jelent radikális fordulatot az MDF életében. Az Demokrata Fórum 15 éve stabil pont a politikai életben.

A korszerű konzervatív politika továbbra is vállalja a magyarországi jobboldal pozitív hagyományait, és igyekszik meghonosítani mások jó hagyományait is. A magyar politikában 1867 és 1948 között létezett progresszív, európai konzervatív tradíció elemi ma is vállalhatók. Ugyanakkor határozott nemet mondunk mindarra, ami az 1945 előtti közéletben antidemokratikus (kiüresedett dzsentrivilág, „csendőrös” rendpártiság, antiszemitizmus). Ennek alapján képviselhetjük hitelesen a kisgazdák, kereszténydemokraták, keresztényszocialisták, nemzeti liberálisok örökségét.
 
A korszerű konzervativizmust valló Magyar Demokrata Fórum rendszerváltó pártként a képviseleti demokrácia híve, az alkotmányosság elkötelezett védelmezője. Parlamenti és közéleti tevékenységünkben Antall József munkássága továbbra is irányadó, meghatározó mérték.